A dr. Kotsis Attiláné U15 Országos Leány Bajnokság III. osztály KÖZÉP-ARANY csoportjának 2. tornája szombaton, hazai pályán került megrendezésre. Molnár János vezetőedző az alábbi gondolatokkal foglalta össze a napot:
“Csoportelsőként vártuk a napot, ahol nem kicsi volt a tét, ugyanis, ha megtartjuk az első helyünket, úgy már biztos résztvevője lennénk a már többször említett országos III. osztályú döntőnek! A napot a EMERICUS SE Piros csapata ellen kezdtük, méghozzá határozottan és céltudatosan. Extra nyitásainknak köszönhetően ismét teret se adtunk egy pillanatra se az ellenfelünknek, mint két héttel ezelőtt, kivéve a harmadik szettet. Sajnos ott azt gondoltuk, hogy az ellenfelünk már feladta fejben a mérkőzést, de nem, sőt ahogy mi belealudtunk, úgy ők annál jobban belelkesedtek. Így elment a szett. Aztán megráztuk magunkat és a negyedik felvonásban újra mi irányítottuk a játékot, így sikerült bezsebelnünk a nap első győzelmét! Második meccsünket az UTE U15 Fehér csapatával játszottuk. Én már fejben matekoztam, hogy mi a legjobb és legrosszabb forgatókönyv, ami történhet, de a csajoknak nem mondtam meg, csak azt, hogy nyerni kell a döntőbe jutásunkhoz. Persze az UTE is osztott, szorzott, így igazi rangadóra számítottunk. Hát az is lett belőle. Óriási küzdelem alakult ki a pályán és a szép számú szurkolótábor között is. Szó szerint olyan volt, mintha vérre menne a játék. Olyan óriási labdamenetek alakultak, sokszor extra teljesítményekkel és szemet gyönyörködtető megoldásokkal, hogy egy pillanatra se unatkozhatott, aki a teremben volt. Hol mi voltunk koncentráltabbak, hol az újpesti lányok, igazi drámai pillanatok voltak, ami aztán az ötödik játékrészben csúcsosodott ki. Ott már a stressztől az időkérésnél volt, akiknél könny csordult a szemekből. Hiába, nem voltunk a szezon során az ilyen feszült pillanatokhoz hozzászokva és nagyon szerettük volna a döntőt. Szó szerint az utolsó pillanatig küzdöttünk, de sajnos ma az újpesti lányok örülhettek a 3:2-es győzelemnek, ami extra hosszú, 119 percig tartó igazi idegek harca is volt! Lányaim sírva gratuláltak az ellenfelünknek, aztán elárultam nekik, hogy bár vesztettünk, de igazából MI GYŐZTÜNK, mert ugye a 3:2-es vereség után nekünk egy pont jár, a győztesnek kettő, ezért összesítésben jobb pontaránnyal maradtunk csoportelsők, így ott leszünk az ORSZÁGOS III. OSZTÁLYÚ DÖNTŐBEN!! Erre sorra szöktek az örömkönnyek a szemekbe, zokogás, nyakba borulás, sikongatás minden volt. Bevallom férfiasan, még én is elérzékenyültem! Miért is? Mert én tudom, hogy mi meló, mi minden van ez mögött a teljesítmény mögött, hogy a mi lehetőségeinkhez mérten, ezen a szinten micsoda nagy dolog ez a csapatunk életében. Éppen ezért kimondhatatlanul örülök és büszke vagyok a lányaimra! Örömmel látom rajtuk, hogy végre olyan mentalitással játszanak meccsről-meccsre, amilyen felé terelgettem őket egész szezon során. Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a szurkolóinknak a csodálatos hangulatot, amit ma is teremtettek nekünk! Öröm játszani előttetek! Továbbá nem mehetek el szó nélkül az ellenfelünk mellet sem, gratulálok az UTE csapatának is, nagyon jó és színvonalas meccseket játszottunk a szezon során, mindkét csapat számára hasznos találkozók voltak ezek az összecsapások. Bár a MI “KIS ÁLMUNK” már azzal, hogy döntőbe jutottunk, megvalósult, azért dolgozunk tovább, hogy az az érem minél fényesebb legyen!”
Szép volt lányok, HAJRÁ DÁG!!!