A Szalayné Sebők Éva U18 Országos Bajnokság II. osztály alapszakaszának első tornája szombaton hazai pályán került megrendezésre. A Dág KSE ellenfelei ezúttal a SZESE, valamint a SZBRA II. csapatai voltak. Ezúttal mindkét mérkőzés végén ellenfeleink örülhettek a győzelemnek. Molnár János, a lányok vezetőedzője így nyilatkozott a nap végén:
Ez a korosztály tavaly gyönyörű sikert ért el, mivel kivívta a II. osztályba feljutást. Viszont több meghatározó játékosunk az idei idényben már a korosztályváltás miatt az U20-as csapatban folytja a játékot.
Az alsó korosztályban is sok lányunk röplabdázik, de az MRSZ új korosztályokra vonatkozó szabálya miatt, csupán három fiatalabb lányt tudunk feljátszatni ebbe a bajnokságba, így egyelőre mindössze tíz fővel vágtunk neki a versenynek.
Az első meccsünket a UNI-SZESE Győr csapatával kezdtük. Az ellenfelünk magassági fölénye szembetűnő volt, de kértem a lányoktól, hogy jól nyissunk, hogy ne tudják a saját játékukat játszani teljes mértékben. Ha már a center támadást ki tudjuk venni akkor könnyebb lehet a dolgunk. Szerencsére ez sikerült is, így 9 pontig fej-fej mellett haladtunk. De aztán nekünk is meggyűlt a bajunk a nyitásfogadással és az ellenfelünk elhúzott 7 ponttal. Ezt már nem tudtuk ledolgozni, kapaszkodtunk csak a győriek után, végül elment a szett. A második etapban jobban koncentráltunk, ennek köszönhetően 19:16-ról megfordítottuk a mérkőzést és 26:24-re meg is nyertük. A harmadik felvonásban megint jól nyitottunk, már az elején elhúztunk. De aztán megint jött a hullámvölgy és visszajött a SZESE az összecsapásba. Örömömre, most időben kijöttünk a gödörből és újra örömmel cserélhettünk térfelet. Sajnos az öröm nem tartott sokáig, hiába voltunk lélektani fölényben, pillanatok alatt 14:7-re elhúztak előlünk a győri csajok és így ismét csak kozmetikázni tudtuk a végeredményt.
Következett a mindent elődöntő ötödik szett.
7:7-ig szépen meneteltünk, aztán előnnyel, 11:7-tel cseréltünk térfelet, de sajnos utána jött a rövidzárlat. A nyitásfogadásunk nagyon szétesett, abból erőtlen támadásaink voltak, amit könnyedén hárított a győri alakulat és könyörtelenül kontrázott belőlük. A sáncunk az ellenfél űtőinek magassági fölényével próbált megbírkózni, de könnyedén jöttek át sokszor a blokkok felett is a támadások, amit így a hátsó sor sem tudott kivédekezni. Sajnos folyamatosan csökkent a két csapat közötti különbség, végül elfogyott és elvesztettük a játszmát és ezzel a találkozót is.
A második mérkőzést a Szent Benedek II. csapatával játszottuk.
Annak ellenére, hogy ellenfelünk jóval többet edz, mint mi, ezáltal biztosabb alapjátékuk is van, sikerült felvenni velük a kesztyűt. Sokszor szépen röplabdáztunk, sokszor meg óriási hibákat követtünk el. Bánatomra, vélhetően a fizikai fáradtság miatt, a megbeszélt taktikai utasítasokat, edzésen gyakorolt dolgokat sem tudták a csajok már megfelelően végrehajtani. így sajnos 3:0-ra elvesztettük a találkozót.
Összességében jobban sikerült a nap, mint amire számítottam. A lányoknak még össze kell szokniuk, aki a tavalyi szezonban többnyire csereként kevesebb játéklehetőséget kapott, most fel kell nőnie a kezdő játékos szerephez, a fiatalabb korosztalyú és feljátszó csajoknak pedig a gyorsabb, dinamikusabb játékhoz kell adaptálódniuk. De az vitathatatlan és ezért dicséret illeti meg a lányaimat, hogy a végsőkig küzdöttek, hajtottak, ezért büszke vagyok rájuk!
Tanulunk a hibáinkból, gyakoroljuk ami nem ment és megyünk tovább, hosszú még a szezon.
Hajrá lányok, HAJRÁ DÁG!!!