A Szalayné Sebők Éva U17 Országos Bajnokság II. osztályának helyosztója vasárnap Budapesten került megrendezésre. A KELET, KÖZÉP, NYUGAT csoportok azonos helyen (esetünkben hetedik helyen) végzett csapatai mérték össze tudásukat és a tét a 19-21. hely eldöntése volt. Molnár János, a lányok vezetőedzője nyilatkozott az eseményekről:
A nap első megmérettetése az UTE U17 FEHÉR csapatával kezdődött. Óriasi küzdelem volt az egész mérkőzésen, megint csak azt tudom mondani, hogy jegyet váltottunk a hullámvasútra. Hol gyönyörű megoldásaink voltak például támadásban, hol körbe lőttük a pályát. Hol gyönyörűen kivédekeztük az ellenfelünk támadását, aztán másodikra fel kellett volna adni a labdát mezőnyből, de vártak egymásra a lányok végül lesett a labda nálunk, vagy éppen csak valaki becsúszva áttette az ellenfél térfelére. Közben pedig fizikálisan fáradtunk, de a csajok nem adták fel, még akkor sem törtek meg, amikor a harmadik szettet hajszállal 26:24-re kikaptuk. Megrázták magukat és a következő szettet ismét behúzták és kiharcolták az ötödik felvonást. Itt is tartottuk magunkat az etap elején, de aztán a fáradtság miatt a koncentrációnk szétesett, így 9 pontig jutottunk. A második meccsünket a házigazda EMERICUS U17 A csapatával játszottuk. Itt szettekre pontosan, játékügyileg szinte ugyanaz lejátszódott, mint az újpesti lányok ellen. Az első etapot magabiztosan hoztuk, kettőt zsinórban elbuktunk, majd kiegyenlítettünk és az ötödik felvonásra elfáradtunk. Az viszont biztos, hogy a küzdéssel nem volt gond ezen a mérkőzésen sem, sajnálom, hogy nem tudtuk itt se behúzni a végén a győzelmet. Összességében nagyon büszke vagyok a lànyaimra, mert a vegsőkig küzdöttek. Amit mindig kérek tőlük, úgy játszanak, hogy emelt fővel tudjunk lejönni a pályáról, hiszen megtettünk aznap minden tőlünk telhetőt a győzelemért. Ez ma így is volt, mind egyéni mind csapat szinten kihozták a lányok magukból amit tudtak, a végén már erőn felül is teljesítettek. Attól féltem, nehogy valakit annyira vigye az akarata, hogy megsérüljön! Egy iszonyatosan meleg, levegőtlen teremben nettó 183 percet röplabdáztak a csajok, én is a pálya szélén elfáradtam, mind fizikálisan, mind mentálisan nem, hogy ők, akik még küzdöttek is a győzelem reményében. Ilyen körülményekre heti két edzéssel azért nehéz felkészíteni őket, főleg, itt a szezon végén, amikor már amúgy is mindenki fáradt alapból! De tényleg láttam rajtuk, hogy mindent megpróbáltak, óriási dicséret illeti őket! A helyosztóval az U17-es csapatunknak a 2025/2026-os bajnoki szezonja lezárult. Ne felejtsük el, hogy ezek a csajok óriási utat tettek meg az elmúlt években tudásilag mind egyéni, mind csapat szinten, melyet ebben a szezonban még azzal is megkoronáztak, hogy feljutottak a II. osztályba! Ott is bebizonyították, hogy megállják a helyüket, a hetedik helyen zártak a középazakaszt és most végül a 21. helyen végeztek!
És akik ezt az egész éves hozzáállásukkal/teljesítményükkel kiharcolták: Alszegi Boróka Imola, Csenki Hanna, Csonka Andrea, Felföldi Maja, Házi Klaudia, Kisabonyi Léna, Kovács Eszter, Kozák Annabell, Megyei Sára, Sztanyó Bernadett, Tolnai Emma, Tóth Bonita Zora, Tóth Léna Maja
Köszönöm a csapat egész éves munkáját, remélem az idei év kiváló eredménye jó kiindulási alapot ad a csajoknak a következő szezonra!